Mára egy frissebb olvasásélményt választottam, ne legyen az, hogy mire a torony végére érek erre sem emlékszem.

Legutóbb Geraldhoz és Sherlockhoz hasonlítottam a mi kedvenc hóhérunkat, Marcust – miért, neked nincs kedvenc hóhérod? – de rájöttem, hogy ő a magyar, középkori Cormoran Strike és remélem ezzel az összes Strike rajongónak felkeltettem az érdeklődését.

Az úr szukái a második kötet a budai hóhér sorozatból, ami ismét a jól bevált Mátyás-korabeli időben játszódik. Most nem mesélnék a szereplőkről, mivel, ezt már megtettem amikor a Háromfa hölgyéről írtam, inkább csak arról ejtenék pár szót, hogy mik voltak a gondolataim olvasás közben.

Először is az Úr szukái egy baromi vagány cím, annak tükrében, hogy mi a jelentése, hogy kiket takar ez a megnevezés. Mivel ezt a fülszöveg sem árulja el, én sem fogom, emiatt is olvasd el.

Másodszor hiába bő 500 oldal én minden betűjét élveztem, még akkor is, ha sokszor Umberto Eco is megirigyelhette volna az apácák zárdájának a részletes leírását. Egyszer sem untam, pedig amikor olvastam, fáradt időszakomat éltem.

Harmadjára, én nagyon kedvelem Reginát, de mélységesen bánt a Hentes iránti ellenszenve 😅

Maga a történet 5 csillagos krimi. Fordulatos, izgalmas és nem lehet kitalálni a végét, tényleg csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni.

Köszönöm @graczerltamas@prae.hu, nagyon várom a következő részt