A ​kulcstényező

A ​Kulcstényezõ sajátos szempontból szemléli a történelem híres csatáit Trójától az Öböl-háborúig: azt vizsgálja, hogy a szerencse és az emberi ostobaság miként formálta a történelmet. Megtudhatjuk belõle, hogyan veszett el egy marék szög miatt a waterlooi csata, hogyan törte derékba egy hordó pálinka II. József nagy, törökellenes felszabadító hadjáratát…

…vagy hogy Poroszország a legendákkal ellentétben nem (akkor még nem létezõ) haditechnikai fölényének, hanem a vele szemben álló osztrák fõtisztek marakodásának köszönhette a 19. században kivívott vezetõ szerepét.

A krónikások száraz adatait a könyv a csaták egyszerû résztvevõinek leveleivel, visszaemlékezéseivel egészíti ki, így emberközelbe hozza a történelem sorsfordulóit. Az egyes fejezetek végén nemcsak a csatákat és azok következményeit elemzi, hanem kicsit eljátszadozik azzal, mi lett volna, ha másként alakulnak az események. Jól példázza ezt a waterlooi csatáról írt elemzés vége:
Waterloonál a kulcstényezõ egy már-már nevetséges dolog volt. Egy marék fej nélküli szög és néhány kalapács megváltoztathatta volna a csata kimenetelét.

Mi lett volna, ha – Delort lovasai keríteni tudnak egy marék szöget, és sikerül tönkretenniük Wellington ágyúit?
Az angol tüzérség nem tudott volna tovább részt venni a csatában, és semmi nem menthette volna meg azon a napon Wellingtont – még a poroszok sem.

Mi lett volna, ha – Napóleon gyõz Waterloonál?
Veszített volna máskor.