A ​mennyország kulcsa

Gondolatvilágában, ​mondanivalójában rokonszenves írás, amely küzdelmes és evangéliumi szellemben megélt papi sorsot tár az olvasó elé. Chisholm páter felfogása egyúttal „modern” is, számos kérdésben elutasítja a merev és hajlíthatatlan konzervativizmust, a vallási türelmetlenséget. Nem teoretikus alkat, hanem a cselekvő szeretetet megvalósító lelkipásztor, aki fokozatosan és szinte észrevétlenül győzi meg számos esetben ellenséges vagy gáncsoskodó környezetét. A figura ábrázolása nem elmélyült (lélektani mélységet ne várjon az olvasó a regény szerzőjétől), de alapvonásaiban markáns és életszerű: a páter mindennapisága, látszólagos jelentéktelensége mögött nagy lelkierő és szívósság rejlik, megalkuvást nem ismerően adja oda magát Isten ügyének. A regénynek akár mottója is lehetne Chisholm páter alábbi gondolata: „A hit annyira velünk született lelki tulajdon, hogy Isten aligha fogadhatja el kizárólagos értékmérőnek.” A lelkipásztor küzdelme ott igényli a legtöbb szeretetet és türelmet, ahol a legnagyobb a kihívás és ellenállás: a kínai misszióban.
Chisholm páter életében megjelennek az ellentétes paptípusok is, akiket elragad az egyházi hierarchiában való emelkedés ambíciója, megkeményítenek a konvenciók, vannak közöttük pragmatikus üzletemberek és önmagukat remekül tálaló, sima modorú diplomaták, mint például az egykori iskolatárs, Anselm Mealey, akiből püspök lesz. Chisholm páter, ahogy mondani szokás, „nem sokra viszi”, de egész élete a titokzatosan működő kegyelem bizonyítéka: a katolikus Egyházba született, de protestáns prédikátortól kap hitbeli indíttatást, legjobb barátja és hűséges munkatársa egy ateista orvos, Kínában pedig egy metodista missziós házaspár segít neki öntudatlanul is abban, hogy legyőzze magában a versengő féltékenységet.
Irodalmi értékében a regényt aligha hasonlíthatnánk Bermanos papi történeteinek izzásához, belső poklokat feltáró drámai mélységeihez. Becsületes, keresztény szellemben megírt könyv, amely napjainkban sem fogja eltéveszteni hatását.