A nagy leszámolás

– ​George, távolítsa el innen ezt az alakot – mondta Lagana. – Ültesse a kocsijába. George könnyedén megfordult, nagy kezével Bannion karja alá nyúlt. – Mozgás – mondta, széles, sápadt arcán egykedvű kifejezéssel. – Ne fáradjon – mondta Bannion. – Nincs szükségem segítségre. – Azt mondtam, barátocskám, hogy mozgás. – ismételte a sofőr. Erőteljes mozdulattal maga felé rántotta Banniont, és ki akarta csavarni a karját. Bannion kijött a béketűrésből, és elvesztette önuralmát. Megfeszítette a karját, lerázta Geroge kezét, és a falhoz vágta a sofőrt. Lagana lányának bekeretezett képe leesett a falról, akkorát rengett. – George! – ordította Lagana. – Igenis, uram – mondta George halk közömbös hangon. Ellépett a fal mellől, s óvatosan megfontoltan figyelte Banniont. – Na jó, nagyfiú – mondta. Úgy tett, mint aki bal kézzel gyomron akarja vágni a másikat, aztán előrehajolt, és jobbjával megcélozta a nyomozó állát. Bannion bal kézzel elhárította az ütést, azután előrelépett, és teljes erejéből pofon vágta George-ot. Hatalmas pofon volt, akkorát csattant a szobában, mint egy pisztolylövés. George a fejét rázva térdre rogyott, az álla furán lefittyedt. – Kapd el, George! – üvöltötte Lagana. A sofőr megmozdult az ösztökélő hangra. Orrán-száján dőlt a vér, de lecsücsült, maga alá húzta a lábát, és felpillantott Bannionra.ú

1 készleten