A ​Tours-i plébános

Rengő pocakkal, zsíros reményekkel derűs papocska gurul elibénk A tours-i plébános első lapjairól – s roncstól, élőhalottól búcsúzunk az elbeszélés végén. Mi történt vele? Hallgassák meg: tragikus és épületes eset, igazi, tőről szakadt Balzac-történet a kíméletlen érdekek hálójába bonyolódott derék együgyűről, ármánykodó, hiú vénkisasszonyról, törtető kanonokról, kapzsiságról, perről, pártok marakodásáról, titkos sakkhúzásokról, végezetül pedig az igazság megtiportatásáról s az álnokság diadaláról. Hallgassák a krónikást és csodálják meg művészetét – nemcsak bővérű elbeszélőkészségét, nemcsak remek, a tükörkép és torzkép határán termett alakjait –, nem restelljük talán ezeregyedszer ajánlani, s itt különös joggal: csodálják meg a balzaci „erkölcsrajzot”, a kor, a társadalom képét. Nincs hívebb, megkapóbb ábrázolása a „trón és oltár szövetségének”, a francia restaurációnak, mint ez a röpke história!