Akkor májusban esett a hó

Rásó ​Gábor faluról származik, úgy érzi, kötelessége jó tanulással meghálálnia parasztszülei támogatását. Mégsem lesz eminens, de ennek nemcsak ő az oka. Az ötvenes évek első felében vagyunk, a debreceni Református Kollégiumban. A kamasz fiúkat több, ellentmondásos hatás éri: Nagytiszteletű úr is – aki hittant tanít – meg akarja nevelni őket, és Kesztyűs tanár úr is hatni szeretne rájuk – Kesztyűs tanár úr történész, minden szavát áthatja a dogmatizmus. „Nagytiszteletű úr szelíd, nyájas. A lélek embere. Ha Kesztyűs tanár úr előtt jár a szám, kihúzom a gyufát. Ő történész. Nem történelemtanár. Tör-té-nész! Amit ront rajtunk Nagytiszteletű úr, azt ő billenti helyre. Viszont ha valaki Kesztyűs tanár úr elmefuttatásait venné komolyan, azt helyre teszik Nagytiszteletű úr ideái. Úgyhogy minden kiegyenlítve! Kesztyűs tanár is idézi magát olykor. De csak Marx, Engels, Lenin és Sztálin után… Kesztyűsnél be vagyok vágódva! Azzal, hogy év elején felírtam a történelem-jegyzetfüzetem első lapjára: “A marxista-leninista történelemtudomány elsajátításának céljából Kesztyűs István történész előadásainak alapján vezeti: Rásó Gábor”. Érthető hát, hogy a fiúk nem veszik egyiket sem komolyan, hanem kiélik – a valóságban és a képzeletben – kamaszösztöneiket. Az évek azonban nem múlhatnak el nyomtalanul: közeledik az érettségi, és Rásó Gábor szerelmes lesz…

1 készleten