Dobozba zárt háború

A magas kőfallal körülvett követségi rezidencia ablakait sötét brokátfüggönyök borították. Odabent csendben zümmögött a vetítőgép, de hangját amúgy is elnyomták a hangszóróból áradó harci zörejek. A szigorúan zártkörű közönség számára a német birodalom oslói katonai attaséja tartott koktéllal kísért filmbemutatót. A film Lengyelország lerohanását – a villámháború első felvonását – mutatta be, dinamikusan, véresen, fenyegetően.
A villa előtt motoros hírvivő fékezett. A norvég hadsereg vezérkari főnökét innen, az elegáns szalonból riasztották harcálláspontjára, mert a náci hadiflotta maga eregette ködfüggönybe burkolózva akkor már Narvikhoz közeledett. Hogy az időzítés nem volt véletlen, épp oly biztosra vehető, mint az, hogy a gyors intézkedésre kényszerült katonai vezetők képtelenek voltak kivonni magukat a filmélmény nyomasztó htása alól. Néhány óra, néhány nap volt csupán, egy ország elözönlése – elvégeztetett. 1940. április 9-ét írtunk.