Vörösmarty ​Mihály költői művei II.

„… ​zsenialitása nemcsak legkitűnőbb műveiben rejlik. Összes hatásában nyilatkozik legfőbb dicsősége, melyet aligha közelíthet meg többé magyar költő. Ő szabadította föl költészetünket részint a klasszikai, részint a német költészet járma alól s a nemzeti szellemnek erőteljesebb és költőibb kifejezést adván, egyszersmind szentesítette a képzelet szabadságát. Nemzeti szellemet és önérzetet lehelt költészetünkbe; hatása alatt mind nemzetibbé vált az s merni tanulva, eredetibb és gazdagabb lőn … Költészetének diadala a nemzeti szellem és költői szabadság diadala volt. Ez lángelméjének legdicsőbb emléke …”
(Gyulai Pál)

„Vörösmarty költészete a mítoszban gyökerezik. Nem tudatosan, költészettani meggondolások alapján, hanem különös lelki alkata által, melyben mondhatóvá váltak azok a képzetek, amelyek minden nép mítoszának az alapját alkotják …. Ez a mítoszos képzelet adja meg Vörösmarty költészetének hátborzongatóan nagyszerű perspektíváit. .. Szándékaiban Vörösmarty nem akart többet, mint amennyit a korszellem és nemzedékének diadalmas nacionalizmusa megköveteltek. Szándékai tulajdonképpen feladatok voltak, mint a klasszicisztikus költő szándékai: fényes képeket festeni a múlt napjaiból, munkás haza szeretetre buzdítani az elfáradókat, megnyerni az úri hölgyeket stb. De amikor az alkotáshoz látott, megnyílt valami zsilip, és a hazafias és polgári feladatot elsöpörték képzeletének vad démonai, és a világ négy sarkából besüvítették titokzatos meséiket.”
(Szerb Antal)

1 készleten