Megtudjátok mondani egy könyvről, hogy milyen nemzetiségű író írta? Természetesen a magyar verziót olvasva. Szerintem jellemző hangulatot áraszt egy amerikai, angol, spanyol, vagy mondjuk egy olasz írás, hiába olvassuk mindegyikből a fordítást. Köszönjük ezt a fordítóknak is. Szépen fülön lehet csípni ezt a jelenséget Robert Masello; A Jekyll-rejtély című regényében is. Masello amerikai, és bár a neve sejtet némi latin vért is, erről nem találtam semmit, felületes kutatómunkám során. Igazából nem is lényeges, mert az angol kontra amerikai stílus az, ami közt ő remekül manőverezik.

A történet két idősíkban játszódik és ezzel nagyjából meg is vett engem. Az első, a híres az angol, bocsánat skót író, Robert Louis Stevenson kora, a másik napjaink Amerikájába, Los Angeles közelébe, a Topanga-kanyonba kalauzol el, ahol az itt élő sakálok életét tanulmányozó környezettudós Rafael Salazar a főszereplőnk. Salazar birtokába jut Stevenson régi naplója, amiből megtudja Anglia talán legrettegettebb gyilkosának, Hasfelmetsző Jacknek a titkát. A két szál viszonylag későn talál egymásra, de megállják a helyüket egymás nélkül is, és ha nem tudná valami miatt az ember lánya (fia), éppen melyik helyszínen jár, rögtön rájöhet az írásmódból – élesen elkülönül az amerikai és az angol epizód stílusa.

Mielőtt nekiláttam a könyvnek, úgy gondoltam, elolvasom Stevenson egyik leghíresebb regényét a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetét, hátha ad valami pluszt. Semmit nem veszít, aki ezt nem teszi meg, de nekem jól esett ismerni azt, amiről olvasok, viszont emiatt tudom, hogy Masellonak sikerült utánoznia Stevensont, és amerikai létére megteremtenie a viktoriánus London atmoszféráját.

Valamelyik könyves csoportban láttam nem rég Facebook-on, hogy egy könyvmoly arra panaszkodott, hogy éppen aktuálisan olvasott regénye jó, de a túl hosszú fejezetek miatt úgy érzi nem halad vele, és ez demotiválóan hat rá. Na, erre itt nem lesz panasz, haladós, rövidebb fejezetek nehezítik meg, hogy este nyugovóra hajtsuk a fejünket, és ne mondjuk, csak még ezt az egyet elolvasom, nagyon eteti magát. Fordulatokban gazdag pörgős történettel van dolgunk, sok olyan szereplővel találkozunk, akivel szimpatizálni tudunk, vagy akár olyannal, akit szívből utálunk. Én személyszerint, Salazar vonalán vártam a csavart, de pont Stevenson-én döbbentem meg jobban, lehet pont azért, mert nem arra koncentráltam.

Hiába a misztikus thriller műfaji besorolása, rosszat álmodni nem fogunk tőle, emiatt jó belépő lehet annak, aki kacérkodik az ijesztőbb könyvekkel, de eddig még nem mert belefogni. Ajánlom továbbá Frei Tamás írásainak kedvelőinek, úgy vélem nekik is kedvükre lenne Masello stílusa, valamint kicsit Dan Brown-hoz is hasonlítanám, az alapos történelmi háttér felépítése miatt. Nekem kifejezetten felkeltette az érdeklődésemet Stevenson iránt a történet valóságos alapja, emiatt most muszáj lesz elolvasnom a Kincses szigetet is.

Köszönöm a 21. század kiadónak ezt a könyvet, biztos, fogok még Masello-tól olvasni.

https://21.szazadkiado.hu/konyvek-53/krimi-82/misztikus-thrillerek/a-jekyll-rejtely-robert-masello

Cím: A Jekyll-rejtély
Szerző: Robert Masello
Kiadó: 21. Század Kiadó
Borító: füles, kartonált 
Oldalszám: 414
Értékelés: 4/5
Fülszöveg: 
 Az ​1880-as évek Londonjából a mai Kaliforniába repít bennünket egy hajdani rémálom, mely úgy tűnik, sosem múlik el.
A Topanga kanyonban járőröző környezettudós, Rafael Salazar orvvadászokra számít, ehelyett egy régi ruhákkal teli ládára és benne egy naplóra bukkan. Robert Louis Stevenson hagyatéka a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regény keletkezésének körülményéről szól. Rettenetes titkot tár fel – a XIX. századi, hírhedt londoni gyilkos, Hasfelmetsző Jack személyazonosságát.
A ládában a napló mellett egy titokzatos üvegcsében lapulnak a gonoszt megidéző elixír utolsó cseppjei. Aki megissza, mágikus erő birtokába kerül…
A kristálymeth labort működtető Spirith banda ördögei és Rafe küzdelmében vajon a londoni pszichopata szelleme vagy a természet szeretete és a szerelem kerekedik felül?
Robert Masello díjnyertes újságíró, televíziós író, illetve számos bestseller és ismeretterjesztő könyv szerzője. Legújabb, több mint tucatnyi nyelvre lefordított regényei: Az Einstein-prófécia, A Romanov-kereszt, A Medúza-amulett és a Vér és jég. Hat évig a Claremont McKenna College irodalom vendégelőadója volt. Evanstonban született, jelenleg Santa Monicában él.